Hatalmas megtiszteltetés ért minket, mert a debreceni Fönix stadionban megtartott Autó-Motor-Tuning Showra mi is meghívást kaptunk, aminek nagyon nagy örömmel tettünk eleget. Szerencsére mire leértünk a belső helyek már mind megteltek, így a nyitott részen foglaltuk el a helyünket a Carstyling standjával szemben. Részemről jobban örültem a szabadtéri helynek, mert itt több elber volt, és a kocsik vonalai is jobban megjelennek a napfényben, és a fények is ideálisabbak a fotózáshoz.
Kipakolás után gyorsan szerezni kellett mindenféle segédeszközt a kocsik lemosásához. Szerencsénkre volt egy autókozmetikával foglalkozó stand, akik készségesen rendelkezésünkre bocsájtották vedrüket. A Stilo amivel Geri érkezett nem volt komoly feladat, mert előző este volt a kocsi kozmetikában, ahol érdekesebb összegért agyon pucolták az egész vasat. Az alattunk száguldozó LLumar Swift már inkább érdekes volt. A rakat rács, és a fekete carbon matrica igencsak kényelmes helyet biztosított az útközben hozzánk "csapódott" kisebb-nagyobb bogaraknak, így csak sokadik mosásra sikerült a tetemeket távozásra bírni.
Mikor a kocsik tisztogatásával megvoltunk kiraktuk Samut a Stilo vezetőülésébe, hogy vigyázzon a kocsira, majd MiniSamut pedig a Swift műszerfalára, hogy barnuljon egy kicsit, mi pedig elfoglaltuk a mellettünk lévő 4 méter "magas" fa összes árnyékát.
A csontvázak hatalmas sikert arattak, így szinte egész nap felváltva fotózták a két kocsit.
Közben megérkezett Radir a "Szkájlánderrel" és Papp Peti a Camaroval akik az odébb elkerített kis placcon füstölték le az autókban amúgy is csak helyet foglaló gumikat, a megjelent közönség legnagyobb örömére. Ebben besegítet nekik Bészi egy bömbölővel, aki szintén nagy biztonsággal fonta a karikákat a szűk helyen. Ez azért volt nem elhanyagolható, mert én egész végig lekerített rész közepén rohangásztam kamerával a kezemben, miközben a drifterekből előjött az állat, és Méziről, és Radirról tudtam, hogy nem kell aggódnom, teljes kontrollal teszik tönkre a kocsikat, de Bészi még friss hús volt nekem, de az első három kanyar után láttam, hogy "ő sem háttal ül kormánynak", így elé is teljes bizalommal álltam egy-egy jó felvétel erejéig.
Sajna a kicsi hely, és a versenyautók nem túl jó barátok, mivel így nem nagyon van mód a motorok hűtésére, mi nem árt, ha folyamatosan tiltáson pörögnek a vasak. Ennek köszönhetően az első előadás végén minden kocsi forrásban lévő vízzel állt félre az árnyékba, amit szegény "égvonal" kicsit jobban zokon vett, így csak kisebb harcok árán állt újra csatasorba.
Természetesen egyik autó sem kerülte el a meleg hatását, mert szegény Bészi bömöse kerékfüstölés után akart majdnem leégni, mivel a leforgatott gumidarabok lángra kaptak a hátsó féken, Mézi Camaroja meg az ékszíjakat dobálta le magáról, mint valami zabolázatlan csődör a betörni vágyó lovasát, így nem igazán unatkoztunk egy percet sem.
